Szabó Levente: Hogyan lesz az emlékezet fenntartható?

Auditórium

Szabó Levente diplomáját a BME Középülettervezési Tanszékén szerezte, ahol később főállású oktató, majd tanszékvezető egyetemi tanár lett, elméleti munkássága mellett több fontos terve valósult meg az elmúlt években.

Ezek egy része műemlékvédelmi rekonstrukció volt, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, vagy a régi Budai Városháza épületének újragondolása. A Gomba esetében egy háború után épült, funkcióját vesztett építmény értékeinek megmentése volt a cél. A városházánál viszont sok száz év egymásra rakódott építészeti rétegeiből kellett megőrizni és megmutatni minél többet – ügyesen kiegészítve a mai kor igényeinek megfelelő terekkel – úgy, hogy a végeredmény harmonikus egészet alkosson. Szintén egy történelmi emlék élhetővé és használhatóvá tételéről szólt a soproni Várkerület revitalizációja is.

Másik fontos alkotói területe az emlékművek tervezése. Társalkotója volt az ELTE Trefort-kertjében kialakított „Bevésett nevek” című alkotásnak, majd a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak is. Az előbbinél az egyetem homlokzatán a téglák közti fugát cserélték ki egy 280 méter hosszú bronz csíkra az áldozatok neveivel. Az utóbbinál 95 térkövet helyettesítették betonelemekkel, melyeken külföldi prédikátorok és magyar szerzők egy-egy idézete olvasható, s amelyek másolatait később 95 különböző helyen illesztették burkolatba, szerte a Kárpát-medencében. Ezek az alkotások új irányt mutattak a magyar emlékműépítészetben, a Reform 500 pedig elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-levente